„Ez a világ, amelynél nagyszerűbbet és éke­seb­­bet a természet sosem alkotott, és a lélek, a­­­­­­­­­mely szemléli és csodálja a világot, s egyúttal an­­nak legpompásabb része is, egészen a miénk és örök, s mindaddig együtt él velünk, ameddig jómagunk élünk. Bárhová űz tehát a sors, siessünk oda vidáman és emelt fővel, ret­­tenthe­tetlenül, s végigvándorolhatjuk az e­­­­­­­­­­­­­­gész földkerekséget, e világon igazi számű­ze­­tés nem lehet; mert a világon semmi sincs, amivel az ember közösséget nem érezne. Min­denünnen egyaránt az égre röppen tekintetünk, a menny a földtől mindenütt egyforma távolságra van.”

Seneca

 

 

„Ne idegenként bolyongjon az ember saját birodalmában […]. Aki nem tudja, hogy a villám elektromos szikra, aki a fizika, kémia és biológia legfontosabb alaptényeit nem ismeri, azt manapság műveletlennek nevezzük. Mégis be kell látnunk, hogy kevesebbet veszítünk, ha nem vagyunk tisztában e dolgokkal, mintsem a lényeggel, ama megnyilvánulási formákkal, amelyek az államban és a társadalomban körülvesznek bennünket, s amelyekben létünk gyökerei rejlenek. Nem külső tárgy, mint a természet, hanem egy benső, amit képesek vagyunk megértéssel felidézni: saját Énünk az, amit e helyütt újra fel kell ismernünk. A társadalom olyan, akár egy bűvös tükör; csak azáltal születünk meg, hogy belepillantunk – felébresztve tükrözi vissza saját lényegiségünket, amelyben felismerünk egy máskülönben rejtett szellemi hazát.”

Othmar Spann

 

 

„Minden emberben van egy romolhatatlan csillag, egy szubsztancia, ami arra ítéltetett, hogy a halhatatlanságban kristályosodjék ki. Ez utat mutatva múlhatatlanul ott ragyog az »Önmagam« fényteli közelségében. Az ember az igazsággal, az imával és az erénnyel, és csak ezekkel szabadíthatja ki e csillagot földi akadályoztatottságából.”

Frithjof Schuon

 

 

 

 

Ars Naturæ

V–VI. évfolyam 9–12. szám

 

 

Életrend ♦ Környezetbölcselet
Környezeti nevelés ♦ Kultúra és művészet
Társadalom és gazdaság ♦ A tudomány határai

 

 

Tartalomjegyzék

 

Károly walesi herceg

A katasztrófa csírái

 

Lord Northbourne

Egészség és táplálék

 

Répási Zsolt

A gasztronómia szakrális
és modern vonatkozásai

 

Jean Hani

A kenyér és a bor

 

Brian Keeble

A munka és a szent

 

Matthias Joseph Scheeben

Miben áll a legnagyobb fölvilágosodottság,
az igazi szabadság és a legfőbb haladás?

 

Huston Smith

Igen a reményre, nem a haladásra

 

Seyyed Hossein Nasr

A biológiai eredet kérdéséről

 

Murányi Tibor

A következmények nélküli következtetés

 

Vukics András

A redukcionizmus kritikája

 

Alfred Locker

„A természet könyve” – számunkra is
olvasásra nyitva

 

Alvin Moore

Természet, ember, Isten

 

John Griffin

Környezetfilozófia a hagyomány fényében

 

Ananda K. Coomaraswamy

Szamvéga: az „esztétikai sokk”

 

Gődény Jonatán

A tudat fénye

 

Harmati Minka

Éjszakai ragyogás

 

Jean BiÈs

A fa

 

Gószinga erdeje

 

Laki Zoltán

Boldogság és gazdaság.
A buddhista közgazdaságtan eszméi

 

Hegedűs Zoltán

A lótusz és a virágok vetélkedése

 

Umenhoffer István

Ars viatoris – Az útonjáró művészete