Osztrák közgazdász, szociológus, filozófus. 1909-től a Brünni Műszaki Főiskola, majd 1919-től 1938-ig a Bécsi Egyetem professzora. Hatalmas rendszeralkotó gondolkozó, akinek művei a szellemtudományok csaknem teljes spektrumát felölelik és egységes összefüggő egészet képeznek. Az univerzalizmus, az Egész (Ganzheit) tanának huszadik századi megalapozója. A német romantika – különösen Adam Müller – társadalomtudományi műveinek újrafelfedezője, a húsz kötetes Herdflamme sorozat és a Ständisches Leben. Blätter für organische Gesellschafts- und Wirtschaftslehre című társadalmi–gazdasági folyóirat szerkesztője. Tevékenysége folytán nemcsak szűkebb hazájában, hanem azon túl is széles körben ismerték illetve elismerték. Magyarországon is számos követője akadt. Életének utolsó évtizedét politikai száműzetésben töltötte. Legfontosabb művei: Die Haupttheorien der Volkswirtschaftslehre auf lehrgeschichtlicher Grundlage (1911); Kurzgefasstes System der Gesellschaftslehre (1914); Fundament der Volkswirtschaftslehre (1917); Der wahre Staat (1921); Tote und lebendige Wissenschaft (1921); Kategorienlehre (1924); Der Schöpfungsgang des Geistes (1927); Gesellschaftsphilosophie (1929); Geschichtsphilosophie (1932); Erkenne Dich selbst (1935); Naturphilosophie (1937); Religionsphilosophie auf geschichtlicher Grundlage (1947); Kunstphilosophie (1973).