(1925–1993)
Svájci természettudós, filozófus. Pályafutását vegyészként kezdte. A fizikai kémia professzora és a Bázeli Egyetem Fizikai Kémiai Intézetének vezetője volt. Határozottan bírálta az uralkodó technológiai trendeket, később lelkiismereti okokból megvált hivatali pozíciójától. Mint mondta: „A technokrata uralkodók biztonsági szakértői inkább a matematikát használják hazugságaikhoz, mert az utca embere tiszteli ezt a nyelvet.” Később repülésoktatóként és műrepülő pilótaként dolgozott, majd ismét középiskolai és egyetemi tanárként tevékenykedett. Számos könyvet és cikket írt a technológia- és társadalomkritika témakörében, valamint a természettudomány filozófiai kérdéseiről is publikált katolikus gondolkodóként.
Magyarul megjelent műve: A tudás még nem bölcsesség – Egy természettudós bölcs mondásai. Ford. Kerényi Dénes, Budapest, 2008, Kairosz Kiadó.
Válogatás műveiből:
- Technomanie. Die Todeskrankheit des Materialismus. Ursachen und Konsequenzen der technischen Masslosigkeit unserer Zeit. Schaffhausen, 1980, Novalis.
- Adams Äpfel. Giftige Früchte vom Baum der Wissenschaft. Schaffhausen,1982, Oratio Verlag.
- Versöhnung der Kirche mit der Naturwissenschaft. Zur Überwindung des Galilei-Traumas. 1985.
- Endzeit des Marxismus. Stein am Rhein,1987, Christiana-Verlag.
- Wissenschaft schützt vor Torheit nicht. Zürich, 2008, Jordan-Verlag.
- Evolution, Naturwissenschaft und Glaube. Kißlegg, 2009, Fe-Medienverlag.