Jezsuita pap és irodalomtudós. 18 évesen, 1943-ban belépett a jezsuita rendbe, majd klasszikus és angol irodalmat tanult a londoni Heythrop College-ban illetve Oxfordban. 1954-ben a rend Japánba küldte nyelvet tanulni, ahol befejezte teológiai tanulmányait és 1960-ban pappá szentelték. 1962-től a tokyiói Sophia University munkatársa, 1974-től pedig az egyetem Reneszánsz Intézetének alelnöke és az intézet folyóiratának szerkesztője. 1984-től nyugdíjaztatásáig az egyetem Reneszánsz Központjának igazgatója volt. Számos könyve jelent meg az angol nyelvről és irodalomról (ezen belül két fő kutatási területe William Shakespeare és Gerard Manley Hopkins munkássága), de esszéíróként is elismert mind Japánban, mind világszerte a reneszánsz irodalommal foglalkozó tudósok körében. Nyugdíjazása után továbbra is tart előadásokat és rendszeresen publikál a katolikus St. Austin Review hasábjain.