„Vajon nem példa értékű-e a csermely? Nem épít, mégis hatalmas, királyi csarnok nő körülötte a fák ágaiból. Nem játszik semmilyen hangszeren, de azáltal, hogy az erdő adta lehetőségek ritmusa szerint folyik, szüntelen, tiszta zenével tölti meg csarnokát. Nem keresi a végtelent, de természetének törvényét követve mégis eltűnik a tenger ölelésében.”

Kurt Almqvist

 

 

„A lények: virágok, fák, csillagok, madarak csak […] az Isten előtt való nevezetességet ismerik; egyedül az ember elégszik meg kevesebbel: az emberiség előtt való nevezetességgel.”

Hamvas Béla

 

 

 

 

A teremtés tükre

 

 


(A fényképet készítette: Lerch András ©)

 

„Az [alanyi tudat] teremtő tevékenysége abban áll, hogy a tér, az idő és különféle más jelenségek egyesítésén és szétválasztásán keresztül megjeleníti a dolgok végtelen sokaságát, a testet, a kék színt és így tovább, amelyek annak ellenére, hogy tudati természetükből fakadóan nem különböznek [az alanyi tudattól], különbözőnek tűnnek, hasonlóan a tükörben megjelenő tükörképekhez.”

(Ksémarádzsa: Szpanda-nirnaja)

„Ha az isteni tudatban megjelenik valaminek a tükörképe, akkor hát mi az, ami tükröződik ebben? Láttuk, hogy ha a tárgy, aminek a tükörképe megjelenik a tükörben, az isteni tudaton kívül lenne, akkor nem létezhetne. Semmiféle külső dolog nem tükröződhet ezért az isteni Tudat tükrében. Csak a tükör van. Nincs semmilyen külső ok, ami tükröződne és ennek eredményeként a tükörkép megjelenne. Csak az isteni Tudat van. (…) Ellentétben a közönséges tükörképpel, amelyet a világban szoktunk tapasztalni, ahol a tükörkép oka egy megkülönböztethető tárgy, az isteni tudatban csak a tükörkép létezik, de nincs semmi, ami ettől elkülönülne és ebben tükröződne.”

(Swami Lakshmanjoo)

„A világ teljes egészében itt, belül, Önmagamban (sz. átmá) jelenik meg, mint ahogy a dolgok sokszínű gazdagsága egy tükörben [megjelenik], a [világra] ébredő tudat lényege azonban a reflektív, megismerő tudatosság (sz. vimarsa), ezért fel is fogja a világot, nem úgy, mint a tükör.”

(Jógarádzsa: Paramárthaszára-vivriti)

„Miként a szem, Brahma nem látható; [hiszen] miként a szem, ő a látó; Csak saját magamban ragadhatom meg, nem láthatom úgy, mint ahogy egy kancsót.”

(Utpala Bhatta: Szpanda-pradípiká)

 

 

Kapcsolódó írásunk: Laki Zoltán: Az érzékek igazsága >>>

Vissza a Zsoltár és látomás rovathoz >>>