„Vajon nem példa értékű-e a csermely? Nem épít, mégis hatalmas, királyi csarnok nő körülötte a fák ágaiból. Nem játszik semmilyen hangszeren, de azáltal, hogy az erdő adta lehetőségek ritmusa szerint folyik, szüntelen, tiszta zenével tölti meg csarnokát. Nem keresi a végtelent, de természetének törvényét követve mégis eltűnik a tenger ölelésében.”

Kurt Almqvist

 

 

„A lények: virágok, fák, csillagok, madarak csak […] az Isten előtt való nevezetességet ismerik; egyedül az ember elégszik meg kevesebbel: az emberiség előtt való nevezetességgel.”

Hamvas Béla

 

 

„A Föld vérzik, a természeti környezet pedig példa nélkül álló módon szenved az ember támadásaitól. A probléma már túl nyilvánvaló ahhoz, hogy tagadni lehessen, javasolt megoldásokban ugyan nincs hiány, de többségük elégtelen. A Földet nem gyógyítja meg valamiféle társadalmi újjászervezés vagy változtatás a technológiában, amely nem képes a természet világát másként kezelni, mint merő kvantitást, amellyel ügyesen kell gazdálkodni az emberi igények kielégítésére, legyenek azok valósak vagy csupán kitaláltak. Minden ilyen jellegű intézkedés kozmetikázás csupán, amely szükségképpen felületi kezelést jelent.

Amire szükség van, az a természet szakrális valóságként való újrafelfedezése és az ember újjászületése a szent őrzőjeként, ami magával vonja annak az emberről és természetről alkotott képnek a halálát, amelyből a modernizmus és a későbbi fejlemények megszülettek. Ez egyáltalán nem „egy új ember feltalálását” jelenti, amint azt egyesek állították, hanem inkább az igazi ember újbóli felszínre hozatalát, ama pontifikális, hídverő emberét, akinek valóságát még mindig magunkban hordozzuk. Nem jelenti a természet egyfajta szakrális szemléletének feltalálását sem, mintha az ember képes volna feltalálni a szentséget, hanem inkább a tradicionális kozmológiák és a történelemből ismert különféle vallások természetre vonatkozó nézeteinek újbóli megfogalmazását és kifejezésre juttatását. Legfőképpen azonban a természeti rend religionális felfogásának komolyan vételét jelenti, olyan tudásként, amely megfelel a kozmikus valóság eleven aspektusának és nem pusztán szubjektív találgatás vagy történelmi konstrukció. Meg kell történnie az intellektuális tájkép radikális átformálásának, hogy komolyan tudjuk venni a természetre vonatkozó ilyen jellegű tudást, ami azt is jelenti, hogy a modern tudomány felfedezéseit csak a saját filozófiai feltételei, ismeretelmélete és történelmi kibontakozása által behatárolt körben fogadjuk el, teljes mértékben elutasítván totalitárius követeléseit a természet tudományaként. Ez megköveteli egy olyan természetre vonatkozó tudomány újrafelfedezését, amely a természeti objektumok létezésével foglalkozik, a Léthez való viszonyukat, szubtilisabb és durvább aspektusaikat, a kozmosz többi részéhez és hozzánk kötődő belső és kölcsönös összefüggéseiket, szimbolikus jelentőségüket, valamint a minden létező Isteni Eredetéhez vezető magasabb létsíkokkal való kapcsolatukat vizsgálva.

Továbbá, a természeti rend vallásos szemléletéről most globális kontextusban kell szólnunk, tükrözve ezzel is a szóban forgó probléma globális jellegét. Ehhez szükséges elmélyednünk olyan különböző vallásokban, mint a sámánizmus és a hindu, buddhista és ábrahámi vallások, kerülve minden olyan relativizmust, amely kárt tenne az egyes tradíciók szentség-felfogásában. A legtöbb valláson belül léteznek olyan perspektívák és iskolák, amelyek nem fordítottak különösebb figyelmet a természet tárgykörére, amint azt legfőképpen a nyugati kereszténység esetében láthatjuk, de minden egyes szerves tradícióban megvannak azok az irányzatok, amelyek foglalkoztak a természettel, spirituális és kozmikus realitásként egyaránt. Ezeket az irányzatokat kell megkeresni és tanulmányozni a vallási határvonalakon átlépve, oly módon, hogy minden egyes tradíció autentikusságátmegőrizzük, miközben a természet spirituális jelentőségét hangsúlyozzuk univerzális stílusban.”

Seyyed Hossein Nasr: Vallás és a természeti rend

(Ars Naturae I. évf. 1–2. sz.)

 

Elolvasom az írást >>>

Megnézem az 1–2. szám Tartalomjegyzékét >>>

Vissza az Útjelzők rovathoz >>>