A materiális világ esszenciálisan szellemi világ. Mit jelent az, hogy »szellemi«? Azt, hogy szubtilisebb, mint az anyagi? Ezt is, de nem ez a lényeg. A világ akkor szellemi, ha tudati természete az átélésben nyilvánvalóvá válik.

László András

 

 

„A lég, a fellegek, az erdő,
Mikéntha minden zengene…
A föld, a csillagok, a tenger,
Minden szívemmel van tele.

És mintha mind lobogna, égne;
Rajongna, élne szikla, rög…
Állat, virág, fa, sőt az ember
Érezne tégedet, Örök!…

[…]

És mintha mind belém ömölne,
Az óceán s a csillagok,
Szín és sugár, dal, illat, éter:
Úgy érzem, én minden vagyok."

Komjáthy Jenő: Az örök dal (részlet)

 

 

„A Rig-véda azt tanítja, hogy Isten az egész természetben felismerhető – a hegyekben, dombokban, folyókban. »Az egyetlen szellem rajtam keresztül áramlik.« Amikor egy hegyen állva nem tudod, hol végződik a hegy, s hol kezdődik a tested, az az igazi imádság. Amint lélegzel, az egész természet lélegzik. Mikor kiengeded a levegőt, az egész hegy minden völgyével együtt a fuvallatokban lélegzik ki. Amint belélegzel, az univerzális életerő pránájának teljessége járja át a tested, csakúgy, mint a völgyeket, a folyókat, a hegyeket. Ez az egyedüli helyes kapcsolat a természettel.”

Szvámí Véda Bháratí

 

 

Ökofilozófia

Az őskori emberiség – miként a gyermek még ma is – a természetet titokzatosnak, csodálatosnak érezte és élte meg. Goethe – lévén nagy költő és természettudós – ezt ezen szavakkal juttatja kifejezésre: „Természet! Körülvesz, körülölel bennünket […]. Szüntelenül beszél hozzánk, mégsem árulja el titkát!” A természeten való eme csodálkozás a népek ősi mítoszaiban tükröződik vissza. A vallás nyelvén szólva azt mondhatnók, hogy a természeti ­csoda a szent, az isteni behatolása érzékileg tapasztalható világunk körébe. Ha mármost azzal a feltevéssel állnak elő egy későbbi korban– amikor ­„Isten” pusztán üres szó a tudós számára –,hogy a természet a merő véletlen szülötte, a természeti formák és fajok gazdagsága pedig véletlenszerűen jött létre, úgy ez nem még sokkal ámulatba ejtőbb-e, mint bármiféle isteni teremtésbe vetett hit? A természet megismerése szoros összefüggésben áll a ­természet iránti magatartással. Ahogy a természetet felfogjuk, úgy viszonyulunk hozzá és úgy bánunk vele. Ezt igyekszem feltárni egy futólagos áttekintésben – többről itt nem lehet szó –, az alábbi négy fejezetben: természetvallás, természet és kultúra, természet mint mechanizmus és a természet jelenkori problémája.

Pages