Vajon s nem kiált-é az bölcsesség Mennyből,
Onnét alászállván hegyek tetejiből,
Sőt városokban is utcák közepiből,
De még házoknak is belső küszebiből?

Herceg Esterházy Pál: Az Isteni bölcsességről

 

 

„A fák, vagy az ég, a szél, a madarak, vagy a csillagok mindennap megajándékoznak. Megtaláltam a világ tengelyét.”

Hamvas Béla

 

 

„Ha valaki megkérdezné a természetet, hogy  miért hozza létre a műveit, a következőképpen válaszolna (ha egyáltalán odáig ereszkedne, hogy feleletet adjon): Helyénvalóbb lenne nem kérdezned (vagyis nem az eszeddel kutatnod), hanem csendesen tanulnod, ahogyan én is hallgatag vagyok. A beszéd ugyanis nem az én utam (hanem a Szellemé, aki szavakban nyilatkoztatja ki Önmagát). Azt kell tehát megtanulnod, hogy minden, ami létrejön, az én néma szemlélődésem tárgya, annak a szemlélésnek, amely eredendően a sajátom, mivel én magam is kontemplációból származom (mégpedig az »univerzális lélekéből«, mely az Univerzális Szellemet kontemplálja, éppen úgy, ahogyan az utóbbi a Végtelent kontemplálja). Szeretem a kontemplációt, és az, ami bennem szemlél, azonnal létrehozza kontemplációja tárgyát. A matematikusok számokat és ábrákat jegyeznek le kontemplációjuk eredményeként. Én azonban nem írok le semmit. Csak nézek, és a materiális világ formái felmerülnek, mintegy belőlem eredve…”

Plótinosz: Enneades III. 8. 4.

 

 

 

„And till my ghastly tale is told,
This heart within me burns.”*

Samuel Taylor Coleridge: The Rime of the Ancient Mariner

 

*

 

 

*

 

„A Midway Atoll, földünk legtávolabbi szigeteinek egyike, a geográfia, a kultúra, az emberi történelem és a természeti csodák kaleidoszkópja. Lencséjén keresztül bepillantást nyerhetünk korunk legmélységesebb és legszimbolikusabb környezeti tragédiájába is: albatroszok ezreinek éhhalálába, akik a vízben lebegő műanyag szemetet tévesen élelemnek vélték.

Midway Atoll távoli szigetcsoportján, mely 2000 mérföldnyire esik a legközelebbi kontinenstől, tömegfogyasztásunk maradványai megdöbbentő helyen bukkannak fel: halott albatroszfiókák ezreinek gyomrában. A fészkekben lakó pihés kis csibékkel szüleik halálos mennyiségű műanyagot etetnek meg, élelemnek nézvén a víz felszínén úszó szemetet, miközben táplálék után kutatnak az erősen szennyezett Csendes-óceán felett.”

*

„Midway Atoll három kis szigetből áll a Csendes-óceán északi részén, egyike a föld legtávolabb eső helyeinek. Ezt a filmet sokféleképpen, sok helyen forgathattuk volna bolygónkon, ahol tragédiára és kétségbeesésre bukkanunk, de – nagyjából félúton az Egyesült Államok és Ázsia között – itt ez az élettől és csodáktól hemzsegő sziget, mely olyan, akár a bekövetkezendő veszélyekre figyelmeztető, közmondásos »kanári a szénbányában«.

Midway Atoll közel van az úgynevezett Nagy Csendes-óceáni Szemétsziget több millió tonnányi műanyag hulladékból álló, örvénylő leveséhez. Valójában e műanyagok nagy része nem is látszik, de elkerülhetetlenül felbukkan ezen ősi partokon és a madarak gyomrában. A szigeteket szó szerint elborítja a műanyag szemétáradat, több szinten is illusztrálva véges bolygónk rendszereinek egymással kölcsönösen összakapcsolt és összefüggő voltát.

Az irónia nyilvánvaló – az első transzatlanti távíró-kábelt itt kötötték össze Midway szigetén; a Midway-i csata után maradt sebek is félreismerhetetlenek. Nem tudjuk megállni, hogy ne vessünk egy pillantást a mára már természetvédelmi övezetté nyilvánított sziget múltban betöltött szerepére és ne gondolkozzunk el azon, hol is tartunk ma. Ez a hely a II. világháború történelmi jelentőségű pillanatában fordulópontot jelentett, mely megalapozta Amerika gazdasági dominanciáját a huszadik században. És itt, félúton ülve Észak-Amerika és Ázsia fogyasztói között, itt most meg kell állnunk és mérlegelnünk kell a fejlődés némely nem tervezett következményét, valamint a bolygó iránti felelősségünket.”

 

*

 

midwayjourney.com

Képek

 

*

 

„Farewell, farewell! but this I tell
To thee, thou Wedding-Guest!
He prayeth well, who loveth well
Both man and bird and beast.

He prayeth best, who loveth best
All things both great and small;
For the dear God who loveth us,
He made and loveth all.”**

 

 

Jegyzetek

* „s míg el nem mondom e regét, / ég bennem a szív és a vér.” Samuel Taylor Coleridge: Rege a vén tengerészről. Szabó Lőrinc fordítása.

** „Isten veled! De ne feledd, / Vendég, e szavakat: / a jó ima embert szeret / s állatot és madarat! / Istent szeret, aki szeret/ mindent, kicsit és nagyot, / mert Ő is csupa szeretet, / aki minket alkotott.’” I. m.

 

A témához kapcsolódó írások:

 

Friedrich Romig: Az ökológiai katasztrófa és annak háttérokai

Seyyed Hossein Nasr: Vallás és a környezeti válság

Rutilio Sermonti: Összebékíthető-e az aktuális fejlődésmodell a környezettel?

Uő: Az ember, a környezete és önmaga

Othmar Spann: A gazdaság átka és áldása

Hamvas Béla: Őskori és újkori kultúra

Horváth Róbert: Tradíció és ökológia

Uő: Bevezetés a tudatökológiába

Vukics András: Materia Magica

Lord Northbourne: A civilizáció fennmaradása

Ananda Coomaraswamy: Mi a civilizáció?

Stb.

 

 

Tudatökológia: